Ki és miért akarta lelőni Horthy Miklós kormányzót? Milyen összeesküvések és szervezkedések voltak a két világháború között? Mi történt a biatorbágyi merényletnél? Hogyan szervezte a magyar titkosszolgálat a nemzetközi csempészakciókat és fegyverszállításokat a Kádár-korban? Milyen magyar szálak merültek fel II. János Pál pápa merénylőjénél vagy a hírhedt terrorista Carlos, a Sakálnál?

Összeállításunk az 1920-es évek elejétől egészen az 1980-as évek végéig vizsgálja a magyar hatóságok intézkedéseit, nyílt és rejtett akcióit a Magyarországot és a hatalom gyakorlóit fenyegető veszélyek elhárítására, valamint azokat a műveleteket, melyekkel külföldön akartak zavart kelteni.



A HÓNAP TÉMÁI


ÁLLAMBIZTONSÁG ÉS TERRORIZMUS A HORTHY-KORBAN – Az első világháború végén és a második világháború begyűrűzésével egymást érték az erőszakos tettek, összeesküvések. Az események és konspirációk hálójában Varga Krisztián igazít el.

OSZTÁLYHARCOS TERRORELHÁRÍTÁS – Az 1950–1960-as években az állambiztonsági hatóságok számos „terrorcselekménnyel” igyekeztek jól-rosszul megbirkózni. Krahulcsán Zsolt tesz rendet az akciók között.

EGY SZÖVEVÉNYES NEMZETKÖZI CSEMPÉSZÜGY – Az 1970–1980-as években a magyar titkosszolgálat a csempészés középpontjában állt. Orbán-Schwarzkopf Balázs mutatja be azt a nagy port vert ügyet, amiről a magyar közvélemény szinte semmit nem tudott.

A PÁPA MERÉNYLŐJE, A SAKÁL ÉS A TÖBBIEK – Carlos, a Sakál, Ali Ağca, II. János Pál pápa merénylője és sokan mások. Orbán-Schwarzkopf Balázs foglalja össze mindazt, amit a legújabb kutatások szerint tudunk a magyar szálakról.



TOVÁBBI CIKKEK



TÖRTÉNELMI KÖZHELYEK A FRANCIA FORRADALOMRÓL – Valójában mikor tört ki a forradalom? XVI. Lajos tehetetlensége és Mária Antónia fényűzése volt a fő felelős? Napóleon ásta meg a sírját? Ádám Péter három népszerű közhelyet vizsgál meg közelebbről.

A MAGYAR VADÁSZATOK TÖRTÉNETE, II. RÉSZ – Bödők Gergely kapja puskavégre a vadban bővelkedő és nemzetközi diplomáciában is trófeákat szerző 1867 és 1945 közötti időszak történetét.

MIT ADTAK NEKÜNK AZ ETRUSZKOK? – Lucy Shipley felvillantja, miért éppen az etruszkoknak tartozunk köszönettel írásrendszerünkért, városaink arculatáért, a reneszánsz művészetért, sőt még a horrorfilmekért is.

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA: ÁRT VAGY HASZNÁL A TÖRTÉNELEMNEK? – Hat történész mondja el, hogy szerinte a történettudomány számára az AI által nyújtott lehetőségek jelentősebbek-e, mint a veszélyek.

KÍSÉRTETIES FENEVADAK ÉS A POKOL KUTYÁI – Nagy-Britanniában régóta kísértenek a félelmetes, kutyaszerű fantomok. Karen R. Jones azt kutatja, hogy mit árulnak el ezek a történetek a múltbéli társadalmakról.

ROVATOK

ÉVFORDULÓK – 80 éve végezték ki Bárdossy László volt miniszterelnököt, 80 éve alakult meg a Tokiói Nemzetközi Katonai Törvényszék, és 30 éve hunyt el François Miterrand francia elnök. A januári események közül Kovács Szabolcs válogat.

LEGENDÁS PARANCSNOKOK – Kovács Szabolcs a sztálingrádi hős és a magyarországi „málenkij robot” végrehajtója, Malinovszkij marsall pályáját ismerteti.

ÚJ RENDSZER, MODERN NŐK – Hogyan éltek a divatérzékeny, trendi nők a szocializmusban? Magyari Hajnalka kalauzol a konszolidálódó Kádár-korszak fodrászatai és női frizuradivatjai között.

IZRAELI–PALESZTIN ELLENTÉT – A jelenleg is zajló izraeli–palesztin konfliktus háttértörténetéből mutatunk be lényeges mozzanatokat, ezúttal a britek 1948-as kivonulása után kitörő első arab–izraeli háborút.

TÖRTÉNELMI VÁROSOK – Barnaby Rogerson öt kihagyhatatlan történelmi helyszínt emel ki az elbűvölő marokkói nagyváros, Marrákes múltjából.

KI GONDOLNÁ? – Történelmi érdekességek és új felfedezések.